Az alapítvány elkötelezett abban, hogy a 2016-os évben elvégezze itthon először az országos reziliencia kutatást a gyermekvédelemben élő 12-17 éves gyerekek körében. A kutatás szakmai vezetője dr. Homoki Andrea, aki Magyarországon először kutatta a témát, és aki adaptálta a Resilience Research Centre hivatalosan rendelkezésünkre bocsátott CYRM-28 Young nemzetközi skálát.
A mérés országos, véletlen kezdőpontú, szisztematikus mintavételen (nemek és korcsoportok vonatkozásában rétegzett módon) alapul, 2100 családjukkal együtt élő és 2100 gyermekvédelemben élő gyerek lekérdezését, az adatok feldolgozását, elemzését, ezek tanulmányba foglalását jelentik.
A kutatás eredménye kirajzolja azokat a fejlesztendő területeket, amelyek fejlesztésével a gyerekek reziliensebbek lesznek, sikeresebb megküzdési stratégiákat sajátítanak el, függetlenül attól, hogy hátrányos helyzetből indulnak el önmegvalósításuk útján.
A rezilienciát elősegítő faktor a társas támogatottság. Ezt igazolják korábbi nemzetközi és hazai kutatási eredmények. Annak vizsgálata, hogy a kortárskapcsolatok fenntartásában milyen szerepe van a jelen kor digitális eszközeinek a reziliencia vonatkozásában még nem kutatott.
A serdülők körében az on-line jelenlét intenzitása fokozott, ugyanakkor az on-line terek, digitális eszközök biztonságos használata, a pozitív lehetőségeinek (tudatos felhasználás, helyrajzi függetlenség, folyamatos kapcsolattartás, stb.) kiaknázása a társadalmi lejtő alján élő, hátrányos helyzetű gyerekek számára is felzárkózási lehetőségeket kínál, fokozza a boldogulási esélyeiket.
Az előkutatás során, kis mintán végeztük el a két reziliencia (lélektani rugalmasság) mérőeszköz validálását. A nemzetközi skála (CYRM 28) magyar adaptációjával és egy hazai gyermek és ifjúsági reziliencia mérőeszköz (GYIRM 20) kifejlesztésével egyidejűleg, már a kutatás ezen részében is lekérdeztük a mintába került serdülők biztonságos internethasználatával kapcsolatos survey kérdéseket.
Országosan 2016 nyár elején 250 kérdőívet osztottunk ki, melyből 2016 június-júliusában 206 db kérdőívet kérdezőbiztosok segítségével kérdeztünk le. Az adattisztítást követően a skálák külső-belső érvényességi vizsgálatakor 199 esettel tudtunk számolni.
Az előkutatás végeztével a két skála alkalmassága bizonyosodott, mindkettővel tudományosan megalapozott módon mérhető a 12-17 éves korosztályba tartozók nehézségek ellenére való boldogulási képessége.
A kutatás jelenlegi szakaszában országos mintán (N=2000) elkezdtük a magyar gyermek és ifjúsági reziliencia mérését.
Kutatásunk egyik alapfeltételezése az, hogy az információs társadalmak korszakában hazánkban is pozitív korreláció mutatható ki a világhálóhoz való hozzáférés lehetősége és a használat tudatossága illetve annak védő, óvó támogatottsága és a gyermek, fiatal rezilienciája között.
Az alábbiakban azon előzetes eredményeinket közöljük, melyek a válaszadók demográfiai mutatóinak (nem, életkor, családi háttér, társadalmi státusz) elemzéséből születtek, továbbá árulkodnak a világhálóhoz fűződő attitűdjeikről és alkalmazási lehetőségeikről, feltételezéseikről.
A megkérdezett gyermekek nem szerinti megoszlása: 114 fiú (57%) és 85 lány (43%) töltötte ki a kérdőívet.
A kérdőívet jellemzően 12-17 éves gyermekek töltötték ki. A kitöltők átlagos életkora 13,93 év (szórás: 2,7).
Többségük olyan vérszerinti családban él (57%), mely a gyermekjóléti szolgálatok látókörében van, hátrányos helyzetűek, és/vagy veszélyeztetettek. 43%-uk a gyermekvédelmi szakellátás rendszerében, nevelőszülőnél (24%) vagy gyermekotthonban (19%) él.
A válaszadó gyerekek 6,53 fős átlagos családlétszámmal jellemezhetőek, mely érték szempontjából a minimum: 2 és a maximum: 17 fővel jelent meg az adatbázisban. A maximum értéket jelölők 12 fős lakásotthonokban élő gyermekek/fiatalok voltak, akik nevelőiket, gondozóikat is feltüntették a családjukhoz tartozó támogatók között.
A biztonságos internethasználathoz fűződő kérdésblokkból származó eredmények:
Az itemek közötti korrelációs együtthatók szignifikanciája azt az összefüggést is megmutatja, hogy a korlátlan internet hozzáféréssel rendelkezők a tanulmányi sikereik mellett a felnőttkori jövedelemtermelő képességükben is bizakodóbbak.
A fenti ábra árulkodik arról, hogy a válaszadó iskolások közel 60%-a rendelkezik korlátlan internet hozzáféréssel.
A gyerekek 73%-a rendelkezik saját közösségi profillal valamely közösségi oldalon (jellemzően FB ).
Az eredményekben megfigyelhető szignifikáns*** összefüggés az életkoruk előrehaladása és a saját profilok kialakítása között.
A fenti gyakoriságok ismeretében segélykiáltással ér fel az a tény, hogy mennyire alacsony a támogatottságuk a biztonságos internet használattal kapcsolatosan. 62% válaszából az derült ki, hogy nem tudja, hogy kihez fordulhat vagy úgy érzi, hogy csak saját magára számíthat.
Az ismertetett előzetes kutatási eredményekből, kirajzolódni látszik, hogy a nagymintás kutatás során mért digitális kompetenciaszint és a reziliencia szint között összefüggés mutatható ki, hiszen eddigi eredményeink is mutatják, hogy azok a válaszadó gyerekek, akik korlátlan internet hozzáféréssel rendelkeznek magasabb pontszámot kaptak a magyar reziliencia skálán (GYIRM 20), azaz boldogulási esélyeik hátrányos helyzetükből adódó nehézségeik ellenére is magasabbak.
a kutató csoport nevében
Segal Hajnalka, dr. Homoki Andrea és Czinderi Kristóf